A biztosított társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett, járulékalapot képező jövedelme alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).
Minimálbéren:
• a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét
kell érteni, és
- a biztosított társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegét, ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
A járulékfizetési kötelezettséget nem „göngyölítve”, havi átlagban, hanem havonta kell megállapítani. Például, ha 2023. januárban személyes közreműködés után jövedelemkifizetés nem történik, akkor legalább a járulékfizetési alsó határ után kell megfizetni a járulékokat. Februárban a társas vállalkozónak 300 000 forint jövedelmet fizetnek ki, ez után kell megfizetni a járulékokat.
Annál a vezető tisztségviselőnél, aki a vezető tisztséget megbízással végzi, és ezért társas vállalkozóvá válik, a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. Például az az ügyvezető, aki havi 232 000 forint megbízási díj ellenében végzi az ügyvezetést, mint társas vállalkozó, 232 000 forint után lesz köteles megfizetni a társadalombiztosítási járulékot.
A járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azzal az időszakkal, amely alatt a társas vállalkozó:
- táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
- gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
• csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
• fogvatartott,• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként a kamarai tagságát szünetelteti.
Ha ezek a körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra az előzőek szerinti minimálbér 30-ad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött, vagy szűnt meg.
Ha a tárgyhónapban a társas vállalkozónak nem fizetettek jövedelmet, és a tárgyév folyamán – a tárgyhónapig bezárólag – elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.
Nem minősül munkaviszonnyal rendelkezőnek, azaz főfoglalkozású társas vállalkozó az a munkavállaló, aki fizetés nélküli szabadságon van. (www.nav.gov.hu)