Ha a forgalmi érték jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékben megállapított vételárat vállalkozás és tag közötti adásvétel esetén, akkor az adóhatóság jogosult a szokásos piaci érték megállapításából eredő különbözet, mint vállalkozásból kivont jövedelem adójogi következményeinek levonására.
Mikor fordulhat ez elő?
Családi vállalkozások esetén nem ritka, hogy a vállalkozás tulajdonosainak szubjektív szemléletében elmosódik a határ a személyes és a cégen keresztül tulajdonolt vagyonelemek között. Ha a családi viszonyok változnak, pl. válás esetén, az komoly kihívás elé tudja állítani a vállalkozás könyvelőjét és a családi ügyvédet is.
Az ügyfelek részéről érthető, hogy törekednek az adóoptimalizálásra, az ügyvédeknek pedig kifejezetten feladata, hogy az ingatlanügyletek kapcsán felhívja a figyelmet az ügylet adójogi vonzataira, ezért nem is olyan régen komolyan foglalkoznom kellett a visszterhes vagyonátruházás mellett a vevőt terhelő személyi jövedelemadó kérdésével.
Mindig kérjünk értékbecslést!
Ebben a körben tartalmaz figyelemre méltó döntést a Kúria kfv.v.35.639/2021/5. sz. döntése, amelynek tanulsága az, hogy a családi-családi cégen belüli értékesítés esetén nem szabad megspórolni az előzetes ingatlan értékbecslést. Ha erre nincs mód, akkor érdemes legalább adatszolgáltatást kérni az állami adóhatóság által nyilvántartott, az ingatlanok értékesítésével kapcsolatos adatokról – hogy legalább azt tudjuk, hogy az illetékkiszabás során milyen adatokból fog a NAV dolgozni.
A valós piaci ár megállapítása azért is hasznos, mert ha a magánszemély vásárló később eladná az ingatlant, akkor ennél az ügyletnél már kedvezőbb lenne az SZJA, egy rá következő vásárlás során pedig a cserepótló vétel illetékkedvezmény is érvényesíthető lenne. (e-ingatlanügyvédek.hu)