A 80/2023. (III. 14.) Korm. Rendelet 21. §-a határozza meg azokat a gazdasági eseményeket, amikor az eladónak a számlán fel kell tüntetnie a kiterjesztett gyártói felelősséggel (KGYF) kapcsolatos információt. A kérdés ez esetek bármelyikében az, hogy a Rendeletben megfogalmazott szövegen kívül fel kell-e tüntetni bármely adatot, információt.
A Rendelet nem ír elő mást, és nem is tilt mást. Nem tilalmas tehát, ha az eladó az adott szövegen kívül bármely más, fontos információt is közöl a vevővel – lásd erről például a fogyasztási helyen megtöltésre szánt csomagolószerről írtakat -, ez a kérdés tehát a két fél közötti megállapodás következménye, a fontos a Rendeletben meghatározott szöveg feltüntetése kötelezettség esetén.
A környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség és a KGYF-kötelezettség alanyi (a kötelezettek köre, az első belföldi forgalomba hozók, vagy saját célú felhasználók) és ezzel szoros összefüggésben a tárgyi (a kötelezetti termékkör) oldalról nézve nagy hasonlóságot mutat. Mivel nem kevés termék mindkét jogszabály által érintett, nagyon alaposan meg kell vizsgálni azt, hogy adott termék valóban (!) érintett-e mindkét kötelezettségben, illetve konkrétan melyikben. Gondolni kell itt a környezetvédelmi termékdíjas termékek azonosítására a KN-kód alapján – figyelemmel a kivételekre, pld. alkatrész -, ugyanakkor a KGYF-rendszerben néhány termékkör tekintetében a mögöttes jogszabályok határozzák meg az érintett körforgásos termékkört (pld. elektromos és elektronikus berendezés, gépjármű), amelyek viszont nem KN-kóddal azonosítottak. Szükséges tehát a Vámtarifa – KN –, valamint a mögöttes jogszabályok ismerete ahhoz, hogy a kötelezettségek megfelelően teljesíthetőek legyenek. Különösen azért kell ezekre figyelni, mert a környezetvédelmi termékdíjból történő „automatikus” levonás kockázatot jelenthet, a levonás jogcímét pedig a NAV – adóhatóság – ellenőrizheti!