Közhasznú szervezetek adóztatása

A szervezet (egyesület, vagyonkezelő alapítvány, független alapítvány és közhasznú kft.) alapítását szigorúan meg kell különböztetni attól, amikor a szervezet számára illetékes adóhivatal ismeri el a közhasznúsági státuszt.

A közhasznúsági státusz elővizsgálatát a szervezet alapítása előtt érdemes elvégezni, hogy ne alapítsanak végül olyan szervezetet, amely nem végezhet jótékonysági munkát.

A közhasznúsági státusz megvonása a szervezet kötelességszegésének következménye lehet.

Egyesület alapításához legalább 7 tag szükséges, és a taglétszám nem csökkenhet 3 fő alá.

Az egyesület előnyei:

• A bejegyzett egyesület jogi személy, bekerül az egyesületi nyilvántartásba, saját nevében indíthat peres, panaszos eljárást és bekerül az ingatlannyilvántartásba.
• Az egyesület lehet közhasznú társaság (például a polgári jogi társaság /GbR/ nem lehet közhasznú társaság)
• Az egyesület alapvetően demokratikus szervezeti forma, amelyben minden tagot azonos jogok és kötelezettségek illetnek meg
• Az alapítási költségek viszonylag alacsonyak
• Alaptőke nem szükséges.

Az egyesület hátrányai:

Az egyesület cselekvési szabadsága jelentős mértékben korlátozott. Pl. a következő szabályozásokat kell figyelembe venni:

• Az egyesület nem korlátozhatja minden további nélkül a létszámát. Alapvetően mindenkit tagnak fel kell venni, aki elismeri az alapszabályt
• Általános szabály, hogy nem rendelkezhet gazdasági céllal (iparűzési vagy haszonszerzési céllal) és gazdaságilag csak mellékesen és alárendelten tevékenykedhet = meghatározott célú működés
• Az alapításnak meghatározott követelményei vannak, például alapszabály alkotása, igazgatóság megválasztása
• Az egyesületet az igazgatóság irányítja, de minden tagnak van beleszólási joga
• Nehezített tartalékképzés

Fiduciáris, nem jogképes, nem önálló alapítványnak is nevezik.

A vagyonkezelői alapítvány feladata vagyonfajták adományozása jogi vagy természetes személy részére azzal a megkötéssel, hogy az adományozott vagyonértékeket folyamatosan az alapító által meghatározott cél megvalósítására kell fordítani.

A vagyonkezelői alapítvány jellemzői

• A nem önálló alapítvány nem jogképes
• Jogügyletekben való részvételhez vagyonkezelő bevonása szükséges, akinek a vagyonkezelői vagyont egyéb vagyonától elkülönítve kell kezelnie. A vagyonkezelő a vagyon tulajdonosa. A vagyonkezelő jogait, kötelezettségeit a vagyonkezelői szerződés és az alapító okirat szabályozza
• Alapítani alapítványi felügyelet közreműködése nélkül is lehet
• Az esetleges tanácsadási költségeken túl nincs alapítási költség
• Rövid alapítási idő az önálló alapítványhoz képest
• Nincs állami elismerés
• Alapvetően különbözik az adójogi és polgári jogi kezelése:
  Önálló adóalany a KStG (társasági törvény) 1. § 1. bekezdés 5. pont értelmében
  A nem önálló alapítványnak önállóan kell az AO 51. §-ától kezdődő §-okban foglalt követelményeknek megfelelnie; önálló adóbevallási kötelezettségek.
• A vagyonkezelőnek a nem önálló alapítvány részére végzett tevékenysége adóköteles szolgáltatás (alapítványi alapoktól eltérő, forgalmi adó nélkül)
• Bővített, külön kiadáslevonás a jövedelemadó törvény (EStG) 10b § 1a bekezdése értelmében (alapításkori adómentes összeg)
• A nem önálló alapítvány alkalmas a fenntartható, hosszú távú alapítványi szerepvállalásra; az önálló alapítványhoz képest alacsonyabb létesítési és adminisztrációs költségek
• Az önálló alapítvány adóelőnyeivel azonos adóelőnyök
• Alapítás alacsonyabb alaptőkével
• Később önálló alapítvánnyá „alakítható át”.
• Elfogadhat adományokat, ajándékokat
• Adományozási és ajándékozási igazolásokat állíthat ki

Az önálló alapítványt a német polgári törvénykönyv (BGB) 80. §-ától kezdődő §-ai és a tartományi alapítványi törvények szabályozzák.

• Önálló és polgári jogi személy; a mindenkori szövetségi tartomány alapítványi felügyeleti hatóságának elismerésével jön létre.
• A létesítéshez alapítványi tevékenység és alapítványi alapszabály szükséges.
• Önálló adóalany a KStG 1. § 1. bek. 4. pont értelmében – azonos a nem önálló alapítványra vonatkozó szabályokkal.
• Az alapítvány létrehozása és irányítása nagyobb ráfordítással jár, mint az előbb említett változatoknál; azonban itt is lehet és megengedett harmadik személy alapítványi tevékenysége ügynöki szerződéssel vagy bankoknak a vagyonkezelés keretében folytatott tevékenységével.
• Önálló jogi személy, amelynek meghatározó jellemzői a vagyon, a cél és a (legalább igazgatósági) szervezet.
• Kapcsolat az alapítói szándék és az alapítványi cél között.
• Az állami alapítvány-felügyelet biztosítja az alapítvány szabályzatának betartását és az alapító akaratának tiszteletben tartását.
• A pénzügyi felügyelet kizárólag az alapítványi vagyon közhasznú felhasználását felügyeli.
• Az alapítás általában határozatlan időre szól.
• Az alapítványok nagy tekintélynek örvendenek a társadalomban.
• Az állam általi elismerés és az alapítványi felügyelet biztosítja a jogbiztonságot.
• A közhasznú és a jótékonysági alapítványok adóelőnyei:
  – nincs ajándékozási adó
  – nincs örökösödési adó
• Az alapítvány alaptőkéje emelhető.
• Az alapítvány elfogadhat adományokat, ajándékokat és megfelelő igazolásokat állíthat ki.
• Célja az alapító életművének, személyes értékeinek megőrzése.

Alapítványi ügylet

Az alapítványi ügylet formája

Élő személyek esetén:

• Írásos forma
• Közjegyzői okiratkészítés ingatlanátruházások esetén
• Az alapítvány elismerésig tetszőlegesen visszavonható (BGB 81. § 2. bekezdés 1. mondat)

Elhalálozás miatti esetben:

• Végrendeleti vagy öröklési szerződési formák
• A formai követelménynek a mellékelt alapszabálynak is meg kell felelnie.
• Az örökös visszavonhatja az alapítványi tevékenységet, kivéve, ha az alapító/örökhagyó már benyújtotta az elismerés iránti kérelmet (BGB 81. § 2. bekezdés 3. mondat)
• Az alapítványi felügyeleti hatóság kiegészítő jogköre (BGB 83. §, 2. mondat)
• Az alapítvány tartós vagyoni kötöttségek híján nem lehet korábbi (jogilag vitatott) örökös.
• Ajánlott az alapítványi hatóságokkal előzetesen tisztázni az elismerésre való alkalmasságot (jobb megoldás a fokozatos alapítás).
• Létrehozás elismeréssel, de előzetes hatállyal a BGB 84. §-a szerint
• A hiányzó adóelszámolási elismerés előzetes hatású problémája (/Szövetségi Pénzügyi Bíróság, a Szövetségi Pénzügyminisztérium Szövetségi Adóközlönye/ BFH BStBl. II 1996, 99. számú örökösödési adóelszámolási kiadmány az öröklés és az elismerés közötti értéknövekedésről, (/Szövetségi Pénzügyi Bíróság
  Legfelsőbb Pénzügyi Bíróság, Öröklési Jogi és Tulajdonjogutódlási Lap/ BFH ZEV 2004, 85. sz. a társasági adóról)
• Az alapító halála és az elismerés (előalapítvány) között az alapítvány jogi természete erősen vitatott!
• Csatolni kell a végrendelet végrehajtásáról szóló okiratot (alapítványi elismerés megszerzése, alapszabály módosítás stb.)

Alapítványi szervezet

• Igazgatóság = az alapítvány külső képviseletére jogosult szerv
• Kuratórium/felügyelőbizottság = ellenőrző és felügyeleti szerv
• Szaktanács = tanácsadó testület (pl. tudományos szaktanács)
• Főtitkár/ügyvezető = teljes cselekvési jogkörrel felhatalmazott, operatív felelős személy

Elismerési eljárás (önálló alapítvány)

Csak a polgári jogilag önálló/jogképes alapítványok számára szükséges az elismerés.

Illetékesség

Helyi

= alapítvány székhelye

• Az alapító alapvetően szabadon megválaszthatja
• Igazgatási székhely
• (Jogilag vitás) visszaélések ellenőrzésére– „Forum Shopping“

Tárgya szerinti

• Az alapítvány típusa (polgári jogi – egyházi – önkormányzati-közjogi alapítvány)
• Alapítványok a BGB 80. §-tól kezdődő §-ok értelmében: alapítványi hatóság

Az elismerés jogi természete

= magánjogot alapító közigazgatási aktus

• Törvény általi átnevezés az alapítványi rendszer
  korszerűsítésére, korábban: „engedélyezés”
• Az alapító elismerésre tartott jogigénye, BGB 80. § 2. bek.
  (= szubjektíven közjog)
• Jogi védelem: kötelező intézkedés kedvezményezendő/kedvezményt adó közigazgatási aktuskénti elismerés megadására
• Az alapítvány jogi személyként csak akkor jön létre, miután az elismerésről a kérelmezőt vagy az igazgatóságot tájékoztatják.
• „Előalapítvány” saját jogi személyiséggel; az uralkodó vélemény szerint azonban az előalapítványnak nyújtott adományozás megengedett.

Az elismerési eljárás folyamatmenete

• Tanácsadás
• Az alapszabály és az alapítványi ügymenet előzetes vizsgálata
• Párhuzamosságok: az alapszabálynak az illetékrendelet követelményeivel való formai összeegyeztethetőségének tisztázása (közhasznú státusz esetén) az adóhatósággal; az adóhatóság ideiglenes igazolást ad ki (bizalomvédelem, lásd BMF /szövetségi pénzügyminisztériumi/ kiadmány, 2004.11.17. – IV C4 –SO 171-120/04.)
• Kérelem benyújtása
• Elismerés és értesítés az igazgatóság részére
• Elismerési értesítés
• Bejegyzés az alapítványok jegyzékébe (a bejegyzés nem garantálja a helyességet/a jóhiszeműségi védelmet).

A közhasznú tőketársaság (vállalati társaság, kft. vagy rt.) nem speciális társasági forma, hanem normál kft., amely az illetékrendelet és a társasági szerződés alapján közhasznú célokat teljesít.

A legfontosabb ok minden bizonnyal az az adókedvezmény, amelyhez a társaság közhasznú státusza alapján (az adóhivatal által) jut hozzá.

• A nyereséget közhasznú célokra kell fordítani, és a társasági tagok nem kapnak osztalékot.
• Viszonylag alacsony alapító tőke: 1.000 euró, 25.000,00 euró, ill. 50.000 euró
• A társaság jogosult adományokat elfogadni és adományigazolásokat kiállítani. A társaság természetbeni adományokat is elfogadhat és adományigazolásokat állíthat ki.
• A közhasznú tőketársaság nem tartozik olyan felügyeleti hatóság alá úgy, mint az alapítvány,
• A közhasznú alapítvány vagy egyesület lehet közhasznú tőketársaság társasági tulajdonosa. Mindazonáltal két független, saját jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező jogi személyről van szó.
• A társaság célja teljesítésére adóköteles szolgáltatásokat (pl. díjköteles szemináriumokat) és adómentes szolgáltatásokat egyaránt kínálhat.
• A cél változtatható.
• A társaság megszüntethető.
• Adományozási és ajándékozási igazolásokat állíthat ki.
• A társaság nevének részeként tartalmazhatja az „Alapítvány” nevet.

A családi alapítvány olyan alapítvány, amelyet lényegében meghatározott család vagy családok érdekében alapítanak (örökösödési törvény /ErbStG/ 1. § 1. bek. 4. pont).

A Szövetségi Pénzügyi Bíróság (1997.12.10., ZEV 1998, 122. sz. ítélete) kimondja, hogy „Az alapszabály és adott esetben az alapítványi tevékenység lényege az, hogy lehetővé tegye a családok számára az alapítványi vagyon felhasználását és magántulajdonná tételét, amennyiben az alapítványi vagyon magáncélú felhasználásra hozzáférhető. Nem döntő jelentőségű, hogy ezt ténylegesen milyen mértékben teszik.”

A pénzügyi közigazgatás (ErbStR R 2, 1-3. bek.) akkor fogad el családi alapítványt, ha:

• Az alapító, hozzátartozóinak és leszármazottjainak több mint a fele jogosult járandóságra, járadékra, vagy
• Több mint egynegyedük jogosult járandóságra, járadékra, és további jellemzők bizonyítják a családi érdekeket, pl. az ügyvitelre gyakorolt jelentős befolyást
• A járandóság jogán túlmenően jelentős családi érdekek fűződnek az alapítványi vagyon kedvezményes vagy térítésmentes felhasználásához (pl. ingatlanok, személyzet, műtárgytulajdon)