» DATEV Unternehmen Online Login

  • Szolgáltatások
    • Folyamatos adótanácsadás
    • Adótervezési tanácsadás
    • Fiduciárius tevékenység
    • Pénzügyi könyvelés
    • Tárgyi eszköz könyvelés
    • Bérszámfejtés
    • Kontrolling
  • Szakterületek
    • Nemzetközi adójog és határon átnyúló tevékenységek
    • Ingatlanadózás és építőipari adózás
    • Közhasznú szervezetek adóztatása
    • A szálloda- és vendéglátóipar adózása
  • Újdonságok
  • Események
  • Partnerek
  • Karrier
  • Kapcsolat
  • Magyar
    • Deutsch
    • English
    • Русский
    • Română
  • Szolgáltatások
    • Folyamatos adótanácsadás
    • Adótervezési tanácsadás
    • Fiduciárius tevékenység
    • Pénzügyi könyvelés
    • Tárgyi eszköz könyvelés
    • Bérszámfejtés
    • Kontrolling
  • Szakterületek
    • Nemzetközi adójog és határon átnyúló tevékenységek
    • Ingatlanadózás és építőipari adózás
    • Közhasznú szervezetek adóztatása
    • A szálloda- és vendéglátóipar adózása
  • Újdonságok
  • Események
  • Partnerek
  • Karrier
  • Kapcsolat
  • Magyar
    • Deutsch
    • English
    • Русский
    • Română

» DATEV Unternehmen Online Login

Közhasznú szervezetek adóztatása

Hidat építünk a jelen és az Ön céljai között, és megtaláljuk a terveihez megfelelő megoldásokat.

Tudj meg többet

Közhasznú szervezetek adóztatása

A közhasznúsági jog alatt olyan konkrét jogi szabályozásokat értünk, amelyek olyan nonprofit szervezeteket, ill. társaságokat érintenek, mint az egyesületek (bejegyzett egyesületek), alapítványok, közhasznú kft-k és közhasznú szövetkezetek.

Zárt karitatív közhasznúsági jog nincs, azonban pl. a járulékrendelet vagy a forgalmi adó törvény külön rendelkezéseiben megnyilvánul.

Az állam kiterjedt kedvezményeket, például adómentességet vagy levonható adományokkal történő finanszírozást biztosít a közhasznú testületek számára. Az előnyök azonban jogi feltételekhez kapcsolódnak.

Az ennek terén végzett munkánk középpontjában a nemzetközi közhasznú és jótékonysági szektorból érkező ügyfelek részére végzett tanácsadás áll. Szolgáltatásaink között szerepel az adótanácsadás, az alapítványi ügyintézés, az alapítványi tanácsadás, a vagyontanácsadás, aprojektmenedzsment stb.

Szívesen adunk tanácsot, és megtaláljuk az Ön számára megfelelő szervezeti formát.

A közhasznúsági státusz előnye

A közhasznú szervezetek széleskörű adókedvezményeket élveznek:

  • Mentesség a társasági adó és az iparűzési adó alól, amennyiben a közhasznú társaság nem folytat ún. adóköteles gazdasági üzleti tevékenységet
  • Mentesség az ingatlanadó alól, az ingatlanszerzési adó alól azonban nem
  • Áfa-körben élvezett kedvezmények
  • Adómentes vagyonátruházás az élettartam alatt és elhalálozás miatt a közhasznú társaságok számára (azaz örökösödési és az ajándékozási illeték alóli mentesség)
  • Jogosultság adóból levonható adományok elfogadására
  • Lehetőség adómentes átalányösszeg nyújtására a munkavállalók részére (oktatói átalány, önkéntesi átalány)
  • Tartózkodás a tőkehozam adólevonástól

Ezen túlmenően a nonprofit szervezetek a következő adózáson kívüli előnyöket élvezik:

  • Állami illetékek alóli mentesség vagy illetékcsökkentés (pl. alapítványi felügyeleti hatóságoknál, átláthatósági nyilvántartás, műsorszolgáltatási illetékek, közjegyzői stb.)
  • Állami támogatások gyakran kapcsolódnak közhasznúsági státuszhoz
  • A vállalkozókkal kötött szponzori megállapodások egyedi esetekben közhasznúsági státuszt igényelnek
  • Állam általi elismerés

Egy dolog cégalapításkor közhasznúsági státuszt szerezni. Sokkal fontosabb azonban a közhasznúsági státusz megtartása. A közhasznúsági státusz megvonása messzemenő negatív adózási következményekkel jár.

Megbízóinkat segítjük mind a közhasznúság elismerésében, mind a szervezet folyamatos adminisztrációjában.

Szervezeti formák

Alapítás

A szervezet (egyesület, vagyonkezelő alapítvány, független alapítvány és közhasznú kft.) alapítását szigorúan meg kell különböztetni attól, amikor a szervezet számára illetékes adóhivatal ismeri el a közhasznúsági státuszt.

A közhasznúsági státusz elővizsgálatát a szervezet alapítása előtt érdemes elvégezni, hogy ne alapítsanak végül olyan szervezetet, amely nem végezhet jótékonysági munkát.

A közhasznúsági státusz megvonása a szervezet kötelességszegésének következménye lehet.

Egyesület

Egyesület alapításához legalább 7 tag szükséges, és a taglétszám nem csökkenhet 3 fő alá.

Az egyesület előnyei:

  • A bejegyzett egyesület jogi személy, bekerül az egyesületi nyilvántartásba, saját nevében indíthat peres, panaszos eljárást és bekerül az ingatlannyilvántartásba.
  • Az egyesület lehet közhasznú társaság (például a polgári jogi társaság /GbR/ nem lehet közhasznú társaság)
  • Az egyesület alapvetően demokratikus szervezeti forma, amelyben minden tagot azonos jogok és kötelezettségek illetnek meg
  • Az alapítási költségek viszonylag alacsonyak
  • Alaptőke nem szükséges.

Az egyesület hátrányai:

Az egyesület cselekvési szabadsága jelentős mértékben korlátozott. Pl. a következő szabályozásokat kell figyelembe venni:

  • Az egyesület nem korlátozhatja minden további nélkül a létszámát. Alapvetően mindenkit tagnak fel kell venni, aki elismeri az alapszabályt
  • Általános szabály, hogy nem rendelkezhet gazdasági céllal (iparűzési vagy haszonszerzési céllal) és gazdaságilag csak mellékesen és alárendelten tevékenykedhet = meghatározott célú működés
  • Az alapításnak meghatározott követelményei vannak, például alapszabály alkotása, igazgatóság megválasztása
  • Az egyesületet az igazgatóság irányítja, de minden tagnak van beleszólási joga
  • Nehezített tartalékképzés

Vagyonkezelői alapítvány

Fiduciáris, nem jogképes, nem önálló alapítványnak is nevezik.

A vagyonkezelői alapítvány feladata vagyonfajták adományozása jogi vagy természetes személy részére azzal a megkötéssel, hogy az adományozott vagyonértékeket folyamatosan az alapító által meghatározott cél megvalósítására kell fordítani.

A vagyonkezelői alapítvány jellemzői

  • A nem önálló alapítvány nem jogképes
  • Jogügyletekben való részvételhez vagyonkezelő bevonása szükséges, akinek a vagyonkezelői vagyont egyéb vagyonától elkülönítve kell kezelnie. A vagyonkezelő a vagyon tulajdonosa. A vagyonkezelő jogait, kötelezettségeit a vagyonkezelői szerződés és az alapító okirat szabályozza
  • Alapítani alapítványi felügyelet közreműködése nélkül is lehet
  • Az esetleges tanácsadási költségeken túl nincs alapítási költség
  • Rövid alapítási idő az önálló alapítványhoz képest
  • Nincs állami elismerés
  • Alapvetően különbözik az adójogi és polgári jogi kezelése:
    Önálló adóalany a KStG (társasági törvény) 1. § 1. bekezdés 5. pont értelmében
    A nem önálló alapítványnak önállóan kell az AO 51. §-ától kezdődő §-okban foglalt követelményeknek megfelelnie; önálló adóbevallási kötelezettségek.
  • A vagyonkezelőnek a nem önálló alapítvány részére végzett tevékenysége adóköteles szolgáltatás (alapítványi alapoktól eltérő, forgalmi adó nélkül)
  • Bővített, külön kiadáslevonás a jövedelemadó törvény (EStG) 10b § 1a bekezdése értelmében (alapításkori adómentes összeg)
  • A nem önálló alapítvány alkalmas a fenntartható, hosszú távú alapítványi szerepvállalásra; az önálló alapítványhoz képest alacsonyabb létesítési és adminisztrációs költségek
  • Az önálló alapítvány adóelőnyeivel azonos adóelőnyök
  • Alapítás alacsonyabb alaptőkével
  • Később önálló alapítvánnyá „alakítható át”.
  • Elfogadhat adományokat, ajándékokat
  • Adományozási és ajándékozási igazolásokat állíthat ki

Önálló alapítvány

Az önálló alapítványt a német polgári törvénykönyv (BGB) 80. §-ától kezdődő §-ai és a tartományi alapítványi törvények szabályozzák.

  • Önálló és polgári jogi személy; a mindenkori szövetségi tartomány alapítványi felügyeleti hatóságának elismerésével jön létre.
  • A létesítéshez alapítványi tevékenység és alapítványi alapszabály szükséges.
  • Önálló adóalany a KStG 1. § 1. bek. 4. pont értelmében – azonos a nem önálló alapítványra vonatkozó szabályokkal.
  • Az alapítvány létrehozása és irányítása nagyobb ráfordítással jár, mint az előbb említett változatoknál; azonban itt is lehet és megengedett harmadik személy alapítványi tevékenysége ügynöki szerződéssel vagy bankoknak a vagyonkezelés keretében folytatott tevékenységével.
  • Önálló jogi személy, amelynek meghatározó jellemzői a vagyon, a cél és a (legalább igazgatósági) szervezet.
  • Kapcsolat az alapítói szándék és az alapítványi cél között.
  • Az állami alapítvány-felügyelet biztosítja az alapítvány szabályzatának betartását és az alapító akaratának tiszteletben tartását.
  • A pénzügyi felügyelet kizárólag az alapítványi vagyon közhasznú felhasználását felügyeli.
  • Az alapítás általában határozatlan időre szól.
  • Az alapítványok nagy tekintélynek örvendenek a társadalomban.
  • Az állam általi elismerés és az alapítványi felügyelet biztosítja a jogbiztonságot.
  • A közhasznú és a jótékonysági alapítványok adóelőnyei:
    – nincs ajándékozási adó
    – nincs örökösödési adó
  • Az alapítvány alaptőkéje emelhető.
  • Az alapítvány elfogadhat adományokat, ajándékokat és megfelelő igazolásokat állíthat ki.
  • Célja az alapító életművének, személyes értékeinek megőrzése.

Alapítványi ügylet

Az alapítványi ügylet formája

Élő személyek esetén:

  • Írásos forma
  • Közjegyzői okiratkészítés ingatlanátruházások esetén
  • Az alapítvány elismerésig tetszőlegesen visszavonható (BGB 81. § 2. bekezdés 1. mondat)

Elhalálozás miatti esetben:

  • Végrendeleti vagy öröklési szerződési formák
  • A formai követelménynek a mellékelt alapszabálynak is meg kell felelnie.
  • Az örökös visszavonhatja az alapítványi tevékenységet, kivéve, ha az alapító/örökhagyó már benyújtotta az elismerés iránti kérelmet (BGB 81. § 2. bekezdés 3. mondat)
  • Az alapítványi felügyeleti hatóság kiegészítő jogköre (BGB 83. §, 2. mondat)
  • Az alapítvány tartós vagyoni kötöttségek híján nem lehet korábbi (jogilag vitatott) örökös.
  • Ajánlott az alapítványi hatóságokkal előzetesen tisztázni az elismerésre való alkalmasságot (jobb megoldás a fokozatos alapítás).
  • Létrehozás elismeréssel, de előzetes hatállyal a BGB 84. §-a szerint
  • A hiányzó adóelszámolási elismerés előzetes hatású problémája (/Szövetségi Pénzügyi Bíróság, a Szövetségi Pénzügyminisztérium Szövetségi Adóközlönye/ BFH BStBl. II 1996, 99. számú örökösödési adóelszámolási kiadmány az öröklés és az elismerés közötti értéknövekedésről, (/Szövetségi Pénzügyi Bíróság
    Legfelsőbb Pénzügyi Bíróság, Öröklési Jogi és Tulajdonjogutódlási Lap/ BFH ZEV 2004, 85. sz. a társasági adóról)
  • Az alapító halála és az elismerés (előalapítvány) között az alapítvány jogi természete erősen vitatott!
  • Csatolni kell a végrendelet végrehajtásáról szóló okiratot (alapítványi elismerés megszerzése, alapszabály módosítás stb.)

Alapítványi szervezet

  • Igazgatóság = az alapítvány külső képviseletére jogosult szerv
  • Kuratórium/felügyelőbizottság = ellenőrző és felügyeleti szerv
  • Szaktanács = tanácsadó testület (pl. tudományos szaktanács)
  • Főtitkár/ügyvezető = teljes cselekvési jogkörrel felhatalmazott, operatív felelős személy

Elismerési eljárás (önálló alapítvány)

Csak a polgári jogilag önálló/jogképes alapítványok számára szükséges az elismerés.

Illetékesség

Helyi

= alapítvány székhelye

  • Az alapító alapvetően szabadon megválaszthatja
  • Igazgatási székhely
  • (Jogilag vitás) visszaélések ellenőrzésére– „Forum Shopping“

Tárgya szerinti

  • Az alapítvány típusa (polgári jogi – egyházi – önkormányzati-közjogi alapítvány)
  • Alapítványok a BGB 80. §-tól kezdődő §-ok értelmében: alapítványi hatóság

Az elismerés jogi természete

= magánjogot alapító közigazgatási aktus

  • Törvény általi átnevezés az alapítványi rendszer
    korszerűsítésére, korábban: „engedélyezés”
  • Az alapító elismerésre tartott jogigénye, BGB 80. § 2. bek.
    (= szubjektíven közjog)
  • Jogi védelem: kötelező intézkedés kedvezményezendő/kedvezményt adó közigazgatási aktuskénti elismerés megadására
  • Az alapítvány jogi személyként csak akkor jön létre, miután az elismerésről a kérelmezőt vagy az igazgatóságot tájékoztatják.
  • „Előalapítvány” saját jogi személyiséggel; az uralkodó vélemény szerint azonban az előalapítványnak nyújtott adományozás megengedett.

Az elismerési eljárás folyamatmenete

  • Tanácsadás
  • Az alapszabály és az alapítványi ügymenet előzetes vizsgálata
  • Párhuzamosságok: az alapszabálynak az illetékrendelet követelményeivel való formai összeegyeztethetőségének tisztázása (közhasznú státusz esetén) az adóhatósággal; az adóhatóság ideiglenes igazolást ad ki (bizalomvédelem, lásd BMF /szövetségi pénzügyminisztériumi/ kiadmány, 2004.11.17. – IV C4 –SO 171-120/04.)
  • Kérelem benyújtása
  • Elismerés és értesítés az igazgatóság részére
  • Elismerési értesítés
  • Bejegyzés az alapítványok jegyzékébe (a bejegyzés nem garantálja a helyességet/a jóhiszeműségi védelmet).

Közhasznú tőketársaságok

A közhasznú tőketársaság (vállalati társaság, kft. vagy rt.) nem speciális társasági forma, hanem normál kft., amely az illetékrendelet és a társasági szerződés alapján közhasznú célokat teljesít.

A legfontosabb ok minden bizonnyal az az adókedvezmény, amelyhez a társaság közhasznú státusza alapján (az adóhivatal által) jut hozzá.

  • A nyereséget közhasznú célokra kell fordítani, és a társasági tagok nem kapnak osztalékot.
  • Viszonylag alacsony alapító tőke: 1.000 euró, 25.000,00 euró, ill. 50.000 euró
  • A társaság jogosult adományokat elfogadni és adományigazolásokat kiállítani. A társaság természetbeni adományokat is elfogadhat és adományigazolásokat állíthat ki.
  • A közhasznú tőketársaság nem tartozik olyan felügyeleti hatóság alá úgy, mint az alapítvány,
  • A közhasznú alapítvány vagy egyesület lehet közhasznú tőketársaság társasági tulajdonosa. Mindazonáltal két független, saját jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező jogi személyről van szó.
  • A társaság célja teljesítésére adóköteles szolgáltatásokat (pl. díjköteles szemináriumokat) és adómentes szolgáltatásokat egyaránt kínálhat.
  • A cél változtatható.
  • A társaság megszüntethető.
  • Adományozási és ajándékozási igazolásokat állíthat ki.
  • A társaság nevének részeként tartalmazhatja az „Alapítvány” nevet.

Családi alapítvány

A családi alapítvány olyan alapítvány, amelyet lényegében meghatározott család vagy családok érdekében alapítanak (örökösödési törvény /ErbStG/ 1. § 1. bek. 4. pont).

A Szövetségi Pénzügyi Bíróság (1997.12.10., ZEV 1998, 122. sz. ítélete) kimondja, hogy „Az alapszabály és adott esetben az alapítványi tevékenység lényege az, hogy lehetővé tegye a családok számára az alapítványi vagyon felhasználását és magántulajdonná tételét, amennyiben az alapítványi vagyon magáncélú felhasználásra hozzáférhető. Nem döntő jelentőségű, hogy ezt ténylegesen milyen mértékben teszik.”

A pénzügyi közigazgatás (ErbStR R 2, 1-3. bek.) akkor fogad el családi alapítványt, ha:

  • Az alapító, hozzátartozóinak és leszármazottjainak több mint a fele jogosult járandóságra, járadékra, vagy
  • Több mint egynegyedük jogosult járandóságra, járadékra, és további jellemzők bizonyítják a családi érdekeket, pl. az ügyvitelre gyakorolt jelentős befolyást
  • A járandóság jogán túlmenően jelentős családi érdekek fűződnek az alapítványi vagyon kedvezményes vagy térítésmentes felhasználásához (pl. ingatlanok, személyzet, műtárgytulajdon)
Diese Seite teilen:

© 2022: BBC Treuhand- und Steuerberatungsgesellschaft AG

Datenschutz | Impressum