» DATEV Unternehmen Online Login

  • Szolgáltatások
    • Folyamatos adótanácsadás
    • Adótervezési tanácsadás
    • Fiduciárius tevékenység
    • Pénzügyi könyvelés
    • Tárgyi eszköz könyvelés
    • Bérszámfejtés
    • Kontrolling
  • Szakterületek
    • Nemzetközi adójog és határon átnyúló tevékenységek
    • Ingatlanadózás és építőipari adózás
    • Közhasznú szervezetek adóztatása
    • A szálloda- és vendéglátóipar adózása
  • Újdonságok
  • Események
  • Partnerek
  • Karrier
  • Kapcsolat
  • Magyar
    • Deutsch
    • English
    • Русский
    • Română
  • Szolgáltatások
    • Folyamatos adótanácsadás
    • Adótervezési tanácsadás
    • Fiduciárius tevékenység
    • Pénzügyi könyvelés
    • Tárgyi eszköz könyvelés
    • Bérszámfejtés
    • Kontrolling
  • Szakterületek
    • Nemzetközi adójog és határon átnyúló tevékenységek
    • Ingatlanadózás és építőipari adózás
    • Közhasznú szervezetek adóztatása
    • A szálloda- és vendéglátóipar adózása
  • Újdonságok
  • Események
  • Partnerek
  • Karrier
  • Kapcsolat
  • Magyar
    • Deutsch
    • English
    • Русский
    • Română

» DATEV Unternehmen Online Login

Közhasznú szervezetek adóztatása

Hidat építünk a jelen és az Ön céljai között, és megtaláljuk a terveihez megfelelő megoldásokat.

Tudjon meg többet

Közhasznú szervezetek adóztatása

A közhasznúsági jog alatt olyan konkrét jogi szabályozásokat értünk, amelyek olyan nonprofit szervezeteket, ill. társaságokat érintenek, mint az egyesületek (bejegyzett egyesületek), alapítványok, közhasznú kft-k és közhasznú szövetkezetek.

Zárt karitatív közhasznúsági jog nincs, azonban pl. a járulékrendelet vagy a forgalmi adó törvény külön rendelkezéseiben megnyilvánul.

Az állam kiterjedt kedvezményeket, például adómentességet vagy levonható adományokkal történő finanszírozást biztosít a közhasznú testületek számára. Az előnyök azonban jogi feltételekhez kapcsolódnak.

Az ennek terén végzett munkánk középpontjában a nemzetközi közhasznú és jótékonysági szektorból érkező ügyfelek részére végzett tanácsadás áll. Szolgáltatásaink között szerepel az adótanácsadás, az alapítványi ügyintézés, az alapítványi tanácsadás, a vagyontanácsadás, aprojektmenedzsment stb.

Szívesen adunk tanácsot, és megtaláljuk az Ön számára megfelelő szervezeti formát.

A közhasznúsági státusz előnye

A közhasznú szervezetek széleskörű adókedvezményeket élveznek:

  • Mentesség a társasági adó és az iparűzési adó alól, amennyiben a közhasznú társaság nem folytat ún. adóköteles gazdasági üzleti tevékenységet
  • Mentesség az ingatlanadó alól, az ingatlanszerzési adó alól azonban nem
  • Áfa-körben élvezett kedvezmények
  • Adómentes vagyonátruházás az élettartam alatt és elhalálozás miatt a közhasznú társaságok számára (azaz örökösödési és az ajándékozási illeték alóli mentesség)
  • Jogosultság adóból levonható adományok elfogadására
  • Lehetőség adómentes átalányösszeg nyújtására a munkavállalók részére (oktatói átalány, önkéntesi átalány)
  • Tartózkodás a tőkehozam adólevonástól

Ezen túlmenően a nonprofit szervezetek a következő adózáson kívüli előnyöket élvezik:

  • Állami illetékek alóli mentesség vagy illetékcsökkentés (pl. alapítványi felügyeleti hatóságoknál, átláthatósági nyilvántartás, műsorszolgáltatási illetékek, közjegyzői stb.)
  • Állami támogatások gyakran kapcsolódnak közhasznúsági státuszhoz
  • A vállalkozókkal kötött szponzori megállapodások egyedi esetekben közhasznúsági státuszt igényelnek
  • Állam általi elismerés

Egy dolog cégalapításkor közhasznúsági státuszt szerezni. Sokkal fontosabb azonban a közhasznúsági státusz megtartása. A közhasznúsági státusz megvonása messzemenő negatív adózási következményekkel jár.

Megbízóinkat segítjük mind a közhasznúság elismerésében, mind a szervezet folyamatos adminisztrációjában.

Szervezeti formák

Alapítás

A szervezet (egyesület, vagyonkezelő alapítvány, független alapítvány és közhasznú kft.) alapítását szigorúan meg kell különböztetni attól, amikor a szervezet számára illetékes adóhivatal ismeri el a közhasznúsági státuszt.

A közhasznúsági státusz elővizsgálatát a szervezet alapítása előtt érdemes elvégezni, hogy ne alapítsanak végül olyan szervezetet, amely nem végezhet jótékonysági munkát.

A közhasznúsági státusz megvonása a szervezet kötelességszegésének következménye lehet.

Egyesület

Egyesület alapításához legalább 7 tag szükséges, és a taglétszám nem csökkenhet 3 fő alá.

Az egyesület előnyei:

  • A bejegyzett egyesület jogi személy, bekerül az egyesületi nyilvántartásba, saját nevében indíthat peres, panaszos eljárást és bekerül az ingatlannyilvántartásba.
  • Az egyesület lehet közhasznú társaság (például a polgári jogi társaság /GbR/ nem lehet közhasznú társaság)
  • Az egyesület alapvetően demokratikus szervezeti forma, amelyben minden tagot azonos jogok és kötelezettségek illetnek meg
  • Az alapítási költségek viszonylag alacsonyak
  • Alaptőke nem szükséges.

Az egyesület hátrányai:

Az egyesület cselekvési szabadsága jelentős mértékben korlátozott. Pl. a következő szabályozásokat kell figyelembe venni:

  • Az egyesület nem korlátozhatja minden további nélkül a létszámát. Alapvetően mindenkit tagnak fel kell venni, aki elismeri az alapszabályt
  • Általános szabály, hogy nem rendelkezhet gazdasági céllal (iparűzési vagy haszonszerzési céllal) és gazdaságilag csak mellékesen és alárendelten tevékenykedhet = meghatározott célú működés
  • Az alapításnak meghatározott követelményei vannak, például alapszabály alkotása, igazgatóság megválasztása
  • Az egyesületet az igazgatóság irányítja, de minden tagnak van beleszólási joga
  • Nehezített tartalékképzés

Vagyonkezelői alapítvány

Fiduciáris, nem jogképes, nem önálló alapítványnak is nevezik.

A vagyonkezelői alapítvány feladata vagyonfajták adományozása jogi vagy természetes személy részére azzal a megkötéssel, hogy az adományozott vagyonértékeket folyamatosan az alapító által meghatározott cél megvalósítására kell fordítani.

A vagyonkezelői alapítvány jellemzői

  • A nem önálló alapítvány nem jogképes
  • Jogügyletekben való részvételhez vagyonkezelő bevonása szükséges, akinek a vagyonkezelői vagyont egyéb vagyonától elkülönítve kell kezelnie. A vagyonkezelő a vagyon tulajdonosa. A vagyonkezelő jogait, kötelezettségeit a vagyonkezelői szerződés és az alapító okirat szabályozza
  • Alapítani alapítványi felügyelet közreműködése nélkül is lehet
  • Az esetleges tanácsadási költségeken túl nincs alapítási költség
  • Rövid alapítási idő az önálló alapítványhoz képest
  • Nincs állami elismerés
  • Alapvetően különbözik az adójogi és polgári jogi kezelése:
    Önálló adóalany a KStG (társasági törvény) 1. § 1. bekezdés 5. pont értelmében
    A nem önálló alapítványnak önállóan kell az AO 51. §-ától kezdődő §-okban foglalt követelményeknek megfelelnie; önálló adóbevallási kötelezettségek.
  • A vagyonkezelőnek a nem önálló alapítvány részére végzett tevékenysége adóköteles szolgáltatás (alapítványi alapoktól eltérő, forgalmi adó nélkül)
  • Bővített, külön kiadáslevonás a jövedelemadó törvény (EStG) 10b § 1a bekezdése értelmében (alapításkori adómentes összeg)
  • A nem önálló alapítvány alkalmas a fenntartható, hosszú távú alapítványi szerepvállalásra; az önálló alapítványhoz képest alacsonyabb létesítési és adminisztrációs költségek
  • Az önálló alapítvány adóelőnyeivel azonos adóelőnyök
  • Alapítás alacsonyabb alaptőkével
  • Később önálló alapítvánnyá „alakítható át”.
  • Elfogadhat adományokat, ajándékokat
  • Adományozási és ajándékozási igazolásokat állíthat ki

Önálló alapítvány

Az önálló alapítványt a német polgári törvénykönyv (BGB) 80. §-ától kezdődő §-ai és a tartományi alapítványi törvények szabályozzák.

  • Önálló és polgári jogi személy; a mindenkori szövetségi tartomány alapítványi felügyeleti hatóságának elismerésével jön létre.
  • A létesítéshez alapítványi tevékenység és alapítványi alapszabály szükséges.
  • Önálló adóalany a KStG 1. § 1. bek. 4. pont értelmében – azonos a nem önálló alapítványra vonatkozó szabályokkal.
  • Az alapítvány létrehozása és irányítása nagyobb ráfordítással jár, mint az előbb említett változatoknál; azonban itt is lehet és megengedett harmadik személy alapítványi tevékenysége ügynöki szerződéssel vagy bankoknak a vagyonkezelés keretében folytatott tevékenységével.
  • Önálló jogi személy, amelynek meghatározó jellemzői a vagyon, a cél és a (legalább igazgatósági) szervezet.
  • Kapcsolat az alapítói szándék és az alapítványi cél között.
  • Az állami alapítvány-felügyelet biztosítja az alapítvány szabályzatának betartását és az alapító akaratának tiszteletben tartását.
  • A pénzügyi felügyelet kizárólag az alapítványi vagyon közhasznú felhasználását felügyeli.
  • Az alapítás általában határozatlan időre szól.
  • Az alapítványok nagy tekintélynek örvendenek a társadalomban.
  • Az állam általi elismerés és az alapítványi felügyelet biztosítja a jogbiztonságot.
  • A közhasznú és a jótékonysági alapítványok adóelőnyei:
    – nincs ajándékozási adó
    – nincs örökösödési adó
  • Az alapítvány alaptőkéje emelhető.
  • Az alapítvány elfogadhat adományokat, ajándékokat és megfelelő igazolásokat állíthat ki.
  • Célja az alapító életművének, személyes értékeinek megőrzése.

Alapítványi ügylet

Az alapítványi ügylet formája

Élő személyek esetén:

  • Írásos forma
  • Közjegyzői okiratkészítés ingatlanátruházások esetén
  • Az alapítvány elismerésig tetszőlegesen visszavonható (BGB 81. § 2. bekezdés 1. mondat)

Elhalálozás miatti esetben:

  • Végrendeleti vagy öröklési szerződési formák
  • A formai követelménynek a mellékelt alapszabálynak is meg kell felelnie.
  • Az örökös visszavonhatja az alapítványi tevékenységet, kivéve, ha az alapító/örökhagyó már benyújtotta az elismerés iránti kérelmet (BGB 81. § 2. bekezdés 3. mondat)
  • Az alapítványi felügyeleti hatóság kiegészítő jogköre (BGB 83. §, 2. mondat)
  • Az alapítvány tartós vagyoni kötöttségek híján nem lehet korábbi (jogilag vitatott) örökös.
  • Ajánlott az alapítványi hatóságokkal előzetesen tisztázni az elismerésre való alkalmasságot (jobb megoldás a fokozatos alapítás).
  • Létrehozás elismeréssel, de előzetes hatállyal a BGB 84. §-a szerint
  • A hiányzó adóelszámolási elismerés előzetes hatású problémája (/Szövetségi Pénzügyi Bíróság, a Szövetségi Pénzügyminisztérium Szövetségi Adóközlönye/ BFH BStBl. II 1996, 99. számú örökösödési adóelszámolási kiadmány az öröklés és az elismerés közötti értéknövekedésről, (/Szövetségi Pénzügyi Bíróság
    Legfelsőbb Pénzügyi Bíróság, Öröklési Jogi és Tulajdonjogutódlási Lap/ BFH ZEV 2004, 85. sz. a társasági adóról)
  • Az alapító halála és az elismerés (előalapítvány) között az alapítvány jogi természete erősen vitatott!
  • Csatolni kell a végrendelet végrehajtásáról szóló okiratot (alapítványi elismerés megszerzése, alapszabály módosítás stb.)

Alapítványi szervezet

  • Igazgatóság = az alapítvány külső képviseletére jogosult szerv
  • Kuratórium/felügyelőbizottság = ellenőrző és felügyeleti szerv
  • Szaktanács = tanácsadó testület (pl. tudományos szaktanács)
  • Főtitkár/ügyvezető = teljes cselekvési jogkörrel felhatalmazott, operatív felelős személy

Elismerési eljárás (önálló alapítvány)

Csak a polgári jogilag önálló/jogképes alapítványok számára szükséges az elismerés.

Illetékesség

Helyi

= alapítvány székhelye

  • Az alapító alapvetően szabadon megválaszthatja
  • Igazgatási székhely
  • (Jogilag vitás) visszaélések ellenőrzésére– „Forum Shopping“

Tárgya szerinti

  • Az alapítvány típusa (polgári jogi – egyházi – önkormányzati-közjogi alapítvány)
  • Alapítványok a BGB 80. §-tól kezdődő §-ok értelmében: alapítványi hatóság

Az elismerés jogi természete

= magánjogot alapító közigazgatási aktus

  • Törvény általi átnevezés az alapítványi rendszer
    korszerűsítésére, korábban: „engedélyezés”
  • Az alapító elismerésre tartott jogigénye, BGB 80. § 2. bek.
    (= szubjektíven közjog)
  • Jogi védelem: kötelező intézkedés kedvezményezendő/kedvezményt adó közigazgatási aktuskénti elismerés megadására
  • Az alapítvány jogi személyként csak akkor jön létre, miután az elismerésről a kérelmezőt vagy az igazgatóságot tájékoztatják.
  • „Előalapítvány” saját jogi személyiséggel; az uralkodó vélemény szerint azonban az előalapítványnak nyújtott adományozás megengedett.

Az elismerési eljárás folyamatmenete

  • Tanácsadás
  • Az alapszabály és az alapítványi ügymenet előzetes vizsgálata
  • Párhuzamosságok: az alapszabálynak az illetékrendelet követelményeivel való formai összeegyeztethetőségének tisztázása (közhasznú státusz esetén) az adóhatósággal; az adóhatóság ideiglenes igazolást ad ki (bizalomvédelem, lásd BMF /szövetségi pénzügyminisztériumi/ kiadmány, 2004.11.17. – IV C4 –SO 171-120/04.)
  • Kérelem benyújtása
  • Elismerés és értesítés az igazgatóság részére
  • Elismerési értesítés
  • Bejegyzés az alapítványok jegyzékébe (a bejegyzés nem garantálja a helyességet/a jóhiszeműségi védelmet).

Közhasznú tőketársaságok

A közhasznú tőketársaság (vállalati társaság, kft. vagy rt.) nem speciális társasági forma, hanem normál kft., amely az illetékrendelet és a társasági szerződés alapján közhasznú célokat teljesít.

A legfontosabb ok minden bizonnyal az az adókedvezmény, amelyhez a társaság közhasznú státusza alapján (az adóhivatal által) jut hozzá.

  • A nyereséget közhasznú célokra kell fordítani, és a társasági tagok nem kapnak osztalékot.
  • Viszonylag alacsony alapító tőke: 1.000 euró, 25.000,00 euró, ill. 50.000 euró
  • A társaság jogosult adományokat elfogadni és adományigazolásokat kiállítani. A társaság természetbeni adományokat is elfogadhat és adományigazolásokat állíthat ki.
  • A közhasznú tőketársaság nem tartozik olyan felügyeleti hatóság alá úgy, mint az alapítvány,
  • A közhasznú alapítvány vagy egyesület lehet közhasznú tőketársaság társasági tulajdonosa. Mindazonáltal két független, saját jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező jogi személyről van szó.
  • A társaság célja teljesítésére adóköteles szolgáltatásokat (pl. díjköteles szemináriumokat) és adómentes szolgáltatásokat egyaránt kínálhat.
  • A cél változtatható.
  • A társaság megszüntethető.
  • Adományozási és ajándékozási igazolásokat állíthat ki.
  • A társaság nevének részeként tartalmazhatja az „Alapítvány” nevet.

Családi alapítvány

A családi alapítvány olyan alapítvány, amelyet lényegében meghatározott család vagy családok érdekében alapítanak (örökösödési törvény /ErbStG/ 1. § 1. bek. 4. pont).

A Szövetségi Pénzügyi Bíróság (1997.12.10., ZEV 1998, 122. sz. ítélete) kimondja, hogy „Az alapszabály és adott esetben az alapítványi tevékenység lényege az, hogy lehetővé tegye a családok számára az alapítványi vagyon felhasználását és magántulajdonná tételét, amennyiben az alapítványi vagyon magáncélú felhasználásra hozzáférhető. Nem döntő jelentőségű, hogy ezt ténylegesen milyen mértékben teszik.”

A pénzügyi közigazgatás (ErbStR R 2, 1-3. bek.) akkor fogad el családi alapítványt, ha:

  • Az alapító, hozzátartozóinak és leszármazottjainak több mint a fele jogosult járandóságra, járadékra, vagy
  • Több mint egynegyedük jogosult járandóságra, járadékra, és további jellemzők bizonyítják a családi érdekeket, pl. az ügyvitelre gyakorolt jelentős befolyást
  • A járandóság jogán túlmenően jelentős családi érdekek fűződnek az alapítványi vagyon kedvezményes vagy térítésmentes felhasználásához (pl. ingatlanok, személyzet, műtárgytulajdon)
Diese Seite teilen:

© 2022: BBC Treuhand- und Steuerberatungsgesellschaft AG

Datenschutz | Impressum

Datenschutzeinstellungen
Wir verwenden Cookies, um unsere Website und unseren Service zu optimieren.
Funktional Always active
Die technische Speicherung oder der Zugang ist unbedingt erforderlich für den rechtmäßigen Zweck, die Nutzung eines bestimmten Dienstes zu ermöglichen, der vom Teilnehmer oder Nutzer ausdrücklich gewünscht wird, oder für den alleinigen Zweck, die Übertragung einer Nachricht über ein elektronisches Kommunikationsnetz durchzuführen.
Vorlieben
Die technische Speicherung oder der Zugriff ist für den rechtmäßigen Zweck der Speicherung von Präferenzen erforderlich, die nicht vom Abonnenten oder Benutzer angefordert wurden.
Staistiken
Die technische Speicherung oder der Zugriff, der ausschließlich zu statistischen Zwecken erfolgt. Die technische Speicherung oder der Zugriff, der ausschließlich zu anonymen statistischen Zwecken verwendet wird. Ohne eine Vorladung, die freiwillige Zustimmung deines Internetdienstanbieters oder zusätzliche Aufzeichnungen von Dritten können die zu diesem Zweck gespeicherten oder abgerufenen Informationen allein in der Regel nicht dazu verwendet werden, dich zu identifizieren.
Marketing
Die technische Speicherung oder der Zugriff ist erforderlich, um Nutzerprofile zu erstellen, um Werbung zu versenden oder um den Nutzer auf einer Website oder über mehrere Websites hinweg zu ähnlichen Marketingzwecken zu verfolgen.
Manage options Manage services Manage vendors Read more about these purposes
Einstellungen
{title} {title} {title}